Kicsilány és a Bárányok

Egyszer volt, hol nem volt, élt egy kicsilány. Künn a réten épp azt számolta, hogy a kicsi báránykák hogyan mentek a vágóhídra. És számolta, hogy hány bárányka ordít fel. De megérte a báránykáknak mert kicsilány szomjas, éhes volt és még fázott is. Így a kislány jóllakott és be is tudott takarózni. És azt álmodta amikor a pihe puha báránykáknak a gyapjújában feküdt, hogy a kis báránykák, hogy mennek a vágóhídra. És számolta, hogy hány bárányka ordít fel. De megérte a báránykáknak mert, kicsilány szomjas, éhes volt és még fázott is. Így a kislány jóllakott és be is tudott takarózni. És azt álmodta amikor a pihe puha báránykáknak a gyapjújában feküdt, hogy a kis báránykák, hogy mennek a vágóhídra. És számolta, hogy hány bárányka ordít fel. De megérte a báránykáknak mert, kicsilány szomjas, éhes volt és még fázott is. Így a kislány jóllakott és be is tudott takarózni. És azt álmodta amikor a pihe puha báránykáknak a gyapjújában feküdt, hogy a kis báránykák, hogy mennek a vágóhídra.

_____________________________________________________________________

Egyszer volt, hol nem volt, élt egy kicsilány. Künn a réten épp azt számolta, hogy a kicsi báránykák hogyan mentek a vágóhídra. És számolta, hogy hány bárányka ordít fel. De megérte a báránykáknak mert kicsilány szomjas, éhes volt és még fázott is. Így a kislány jóllakott és be is tudott takarózni. És azt álmodta amikor a pihe puha báránykáknak a gyapjújában feküdt, hogy a kis báránykák, hogy mennek a vágóhídra. És számolta, hogy hány bárányka ordít fel. De megérte a báránykáknak mert, kicsilány szomjas, éhes volt és még fázott is. Így a kislány jóllakott és be is tudott takarózni. És azt álmodta amikor a pihe puha báránykáknak a gyapjújában feküdt, hogy a kis báránykák, hogy mennek a vágóhídra. És számolta, hogy hány bárányka ordít fel. De megérte a báránykáknak mert, kicsilány szomjas, éhes volt és még fázott is. Így a kislány jóllakott és be is tudott takarózni. És azt álmodta amikor a pihe puha báránykáknak a gyapjújában feküdt, hogy a kis báránykák, hogy mennek a vágóhídra.

________________________________________________________________________

Hogyan kell lecsapni egy szúnyogot?

(dokumentum mese)

írta: Kánitsch Diána (Andiarsen)

Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás-tengeren is túl, ahol a kurtafarkú malac kúr, élt egy Kicsilány. Egy ici-pici házikóban anyukájával. Egyik este amikor már sötétedett, Kicsilány órjási bűnt követett el. Nyitvahagyta az ablakot! Jézusúristenmostmencsmeg! Kicsilány futott az ablakhoz, hogy azt betegye. De már késő volt. Már rég bezümmögött egy szúnyog. Kicsilány koncentrált, figyelt, összponotsított. Meghallotta a szúnyog halk zümmögését. Erre mégjobban koncentrált. Leindult a légycsapóért. Igaz, hogy egy szúnyoggal kellett felvennie a harcot, de kicsilány nem gondolkozott, hozta a légycsapót. Nem járt sikerrel. Csak a tányért, borosüveget, körömlakkot, képkeretet sikerült levernie a bútorokról. De a rohatt kis bestia még élt. Szóval ezzel nem járt sikerrel. Hozott egy konyharuhát. Azzal a tvt, antikvázát, anyja mellszobrát, és ükpapa porcelánurnáját sikerült levernie. De az az alattomos zümmögő fenevad még élt. Nem volt más választás. Hozni kellett egy Barbis újságot amit anyukájától kapott 1998-ban. Kicsilány futott, rohant az újságért. És az életéért. Megragadta az újságot, nagy levegőt vett és elindul a szörny felé. Becsukta a szemét, mert nem akarta azt a szörnyű látványt látni. Elkezdett hadonászni az újsággal. Rávágott a falra. Érezte a kezével amivel fogta az újságot, hogy az újság eltalálta a szúnyogot. Kicsilány vette a bátorságot és kinyitotta a szemét. Ránézett a falra. És lőn dicső csoda! A szúnyog ott volt a falon szétnyomva! Kicsilány szívéről nagy kő esett le. Többé nincs vadállat.

Azóta is egy keretet rakott a falra a bogár köré, és mindig nagy dicsőséggel néz rá, hogy mennyire megszenvedett ez a vadállat és ő is a végzetért.